SABBATH SCHOOL DEPARTMENT
TIMOR-LESTE MISSION
Lisaun 12
Antesesór sira uluk
Sábadu Lokraik
Lee ba Estuda Semana Ida-ne’e nian: Dan 2:31-45; Dan 3:1-12,17,18; Apok 13:11-17; Rom 1:18-25; Apos 12:1-17; Mat 12:9-14
Testu Memória: “Tanba Espiritu ne’ebé Maromak fó ona ba ita laos espíritu tauk maibé espíritu ne’ebé iha kbiit, domin no halo ita kontrola aan”. __ (II Timotio 1:7, Bíblia Kadi)
Iha semana neʼe, ita sei haree istória rua tan husi Bíblia neʼebé fó-hatene nanis kona-ba akontesimentu sira iha loron ikus ho detallu.
Primeiru, ita sei ezamina istória kona-ba Sadrak, Mesak, no Abednego, ne’ebé iha aluzaun sira ne’ebé klaru ba kestaun sira-ne’ebé deskreve iha Apokalipse 13. Depois ita sei fila ba Testamentu Foun, iha ne’ebé ita hetan katak esperiénsia sarani sira uluk nian mós bele ajuda ita atu Komprende saida maka atu hein entre agora no Kristu nia fila-fali.
Ezemplu rua ne’e destaka aten-barani ne’ebé notável no fornese xave sira atu hetan dame iha sirkunstánsia sira ne’ebé susar liu.
Dala barak, Jesus koʼalia liafuan sira hanesan “Keta taʼuk”, no “Tanbasá mak ó-nia hanoin halo ó laran-taridu?” Importante atu hanoin katak foku profesia nian maka Kristu, no, hanesan ne’e, ita tenke bele hetan konsellu hanesan iha senáriu sira hotu ne’ebé maka hatudu iha momentu sira taka rai nian. “ ‘Keta husik imi-nia fuan laran-taridu,’ ” Nia hanorin ba Ninia dixípulu sira, “ ‘imi fiar iha Maromak, fiar mós iha Ha’u’ ” (João 14:1).
Ho liafuan seluk, sim, eventu sira iha loron ikus sei sai susar no koko ba sira ne’ebé buka atu nafatin fiel ba Maromak. Maibé ikusmai, ita tenke haree eventu sira-neʼe ho esperansa, laʼós ho taʼuk.
*Estuda lisaun semana ida-ne’e nian hodi prepara ba loron Sábadu, 21 de Juñu
Domingu
Daniel 2 no Aprosimasaun Istóriku ba Profésia
Profesia ida ne’ebé maka’as liu iha Eskritura tomak maka Daniel 2. Hakerek liu tinan atus lima molok Kristu, profeta ne’e tau iha istória mundiál, hahú hosi nia tempu iha Babilónia no tuirmai liuhosi Média-Pérsia, Grésia, Roma, no Roma nia fahe ba nasaun sira husi Europa modernu hanesan sira eziste ohin loron.
Defaktu, ko’alia kona-ba nasaun europeia sira-ne’e, testu ida hateten katak “ ‘sira sei kahur ho ema nia bei-oan, maibé sira sei la kaer malu, hanesan besi la kahur ho rai-mean’ ” (Dan. 2:43). Profesia neʼe sai loos ona iha dalan neʼebé hakfodak. Katak, maski iha kazamentu oioin entre povu (husi liurai-mane sira to’o plebe sira) hosi nasaun sira-ne’e, sira nafatin fahe malu.
Porezemplu, monarkia britániku hanaran House of Windsor, naran Inglés ne’ebé furak. Maibé, naran ne’e relativamente foin lalais dezenvolvimentu—1917, loloos. Antes ne’ebá, família ne’e hanaran Saxe Coburg-Gotha, naran alemaun ida ne’ebé distintu, tanba britániku barak liurai sira—liuhosi kahur “ho ema nia bei-oan”—iha relasaun ho raan ho alemaun sira. Maibé, ligasaun raan sira-ne’e la to’o atu hadook sira hosi funu, no nune’e, durante Funu Mundiál I, hakarak atu haketak-an sira-nia an rasik hosi sira-nia inimigu sira ne’ebé sira odiu, sira muda naran ba Uma Windsor nian.
Lee Daniel 2:31–45. Saida maka Nebukadnezar nia mehi, no oinsá maka Daniel interpreta ida-ne’e?
_________________________
Profesia apokalíptiku sira iha Daniel hotu-hotu tuir fundasaun ne’ebé estabelese iha Daniel 2. Katak, restu hosi profesia sira-ne’e, hanesan Daniel 2, tuir sekuénsia hosi impériu mundiál ida tuir ida seluk to’o Maromak harii Ninia reinu rohan-laek (haree Dan. 2:44; Dan. 7:13, 14). Ho liafuan seluk, profesia sira liuhosi istória iha sekuénsia ida ne’ebé la kotu hosi impériu sira, hahú iha antiguidade no remata iha futuru, to’o ita-nia tempu. Ida ne’e aprosimasaun istorista nian hodi interpreta profesia no maka saida maka testu sira ezije. Uza aprosimasaun istóriku ida-ne’e maka krusiál atu Komprende eventu sira loron ikus nian, partikularmente hanesan sira deskreve iha livru Apokalipse.
Oinsá maka Daniel 2 prova mai ita katak la’ós de’it Maromak hatene futuru maibé katak Nia, ikusmai, iha responsabilidade ba ida-ne’e?
Segunda
Adora Estátua/Imajen
Maski Nabucodonosor nia laran-metin, ne’ebé impresionadu ho saida maka Daniel halo, iha inísiu fó ba Daniel no ba nia Maromak (haree Daniel 2, liuliu vv. 46-48), ida-ne’e la tahan kleur.
Lee Daniel 3:1–12. Signifikadu saida maka bele hetan iha faktu katak estátua ne’e osan-mean hotu no katak liurai ezije atu adora ida-ne’e?
____________________________
Liurai subliña nia dezafiu ba Maromak nia mensajen hodi harii estátua ida ne’ebé halo tomak ho osan-mean. Mensajen? Babilónia sei nunka monu, no Nabucodonosor sei sai liurai nafatin. No ema ne’ebé brani atu dezafia ideia ne’e sei hetan kastigu-mate. Ida-ne’e sai hanesan lembransa ida ne’ebé maka’as katak ita-nia hakarak umanu ba autodeterminasaun bele taka lalais ita ba lia-loos kona-ba oinsá maka polémika boot sei akontese.
Iha dalan balu, Nabucodonosor hatudu karakterístika sira Lucifer nian: nia ambisiozu, importante ba nia an rasik, no orgullu tebes hodi rebela hasoru Maromak nia autoridade. Iha dalan seluk, klaru, iha diferensa sira ne’ebé maka’as: Nabucodonosor ikusmai fiar iha Maromak loos, no iha posibilidade katak ita sei hasoru nia iha reinu ne’ebé nia uluk luta maka’as atu dezafia.
Lee Daniel 3:17, 18, liafuan husi labarik-mane ebreu naʼin-tolu neʼebé kontra liurai nian. Saida maka ida-ne’e hanorin ita kona-ba fiar no saida maka dalaruma ida-ne’e bele ezije husi ita?
____________________________
Hanoin to’ok oinsá mane na’in tolu ne’e bele rasionaliza sira-nia dalan atu sai husi situasaun perigozu ne’e. Afinal, sira la sai fanátiku, prontu atu sunu moris liu fali hakru’uk de’it? Labele sira falsifika de’it, hakru’uk atu kesi sira-nia sapatu enkuantu reza ba sira-nia na’in ba Maromak? Neʼe vale duni saida mak sira hasoru ka lae? Klaru katak sira hanoin nuneʼe, maski sira-nia liafuan hatudu katak sira hatene katak karik sira la halai sees husi sira-nia moris.
Tersa
Adora nafatin Estátua/Imajen
Hanoin to’ok oinsá fasil mane na’in tolu ne’e bele rasionaliza sira nia dalan atu sai hosi situasaun perigozu ida-ne’e. Afinal, sira la’ós fanátiku, prontu atu hetan sunu moris tanba hakru’uk de’it? Sira labele finje de’it, hakru’uk hodi kesi sira nia tali sapatu nian enkuantu reza ba sira nia Maromak rasik? Ida-ne’e vale duni saida maka sira hasoru? Klaru katak sira hanoin hanesan neʼe, maski sira-nia liafuan hatudu katak sira hatene katak karik sira sei la halai ho sira-nia moris.
Lee Apokalipse 13:11–17; Apokalipse 14:9, 11, 12; Apokalipse 16:2; Apokalipse 19:20; no Apokalipse 20:4 . Kontraste saida maka prezenteiha ne’e ne’ebé tau Maromak nia ukun-fuan sira hasoru ema nia ukun-fuan sira?
____________________
Maromak nia povu hetan bolu atu adora “‘Nia ne’ebé halo lalehan no rai, tasi no bee-matan sira.'” Katak, Kriadór, hanesan opozisaun ba animál fuik no ninia estátua. Labarik-mane ebreu na’in tolu, ne’ebé hasoru ameasa hanesan, lakohi adora buat seluk duké Maromak Kriadór ne’ebé hanesan. Tanba ne’e, maski sirkunstánsia sira diferente entre saida maka akontese iha rai-tetuk Dura nian, ho orden atu adora imajen, hanesan opozisaun ba Kriadór no saida maka sei akontese iha mundu tomak ho bolun atu adora imajen hanesan opozisaun ba Kriadór—prinsípiu ne’e hanesan.
Lee Roma 1:18–25. (Haree ligasaun entre Roma 1:18 no Apokalipse 14:9, 10 kona-ba “Maromak nia hirus”.) Iha dalan saida mak kestaun kona-ba adora imajen neʼe hanesan manifestasaun seluk husi prinsípiu hanesan neʼe prinsipál kona-ba sé maka ema sira ikusmai fó sira nia lealdade?
_________________________
Adorasaun la signifika nesesariamente hakru’uk no hasa’e insensu, maski nune’e bele. Ami adora saida de’it maka iha ami nia lealdade ikus. Bainhira ita konsidera sé maka Maromak, ita-nia Kriadór no—depois saida maka Nia halo ona ba ita iha Jezús—ita-nia Redentór mós, entaun klaru katak Nia de’it maka tenke adora. Buat seluk hotu maka idolatria. Karik ida-ne’e ajuda esplika Jesus nia susar liafuan sira iha ne’e: ” ‘Ema ne’ebé la hamutuk ho Ha’u nia kontra Ha’u, no nia ne’ebé la halibur ho Ha’u namkari’ ” (Mat. 12:30). Eventu ikus sira sei sai de’it manifestasaun dramátiku ida hosi lia-loos ida-ne’e.
Kuarta
Persegisaun Igreja iha tempu uluk
La’ós de’it Testamentu Tuan ne’ebé fó mai ita prekursór sira ba eventu finál sira; Testamentu Foun mós halo nune’e. Moris la fasil ba ema iha apóstolu sira-nia tempu Sarani sira. Sira hetan odiu husi sira nia maluk relijiozu sira, ne’ebé haree sira hanesan ameasa ida ba fiar Moisés nian. Sira mós hasoru hirus husi Impériu Romanu páganu. “Kbiit sira rai nian no infernu nian hasoru Kristu iha Ninia seguidor sira nia pesoál.
Paganizmu haree uluk katak karik evanjellu manán, nia templu no altár sira sei rahun; tanba ne’e nia bolu nia forsa sira atu halakon Kristaun. Ahi persegisaun nian lakan.”—Ellen G. White, The Great Controversy, p. 39.
Iha istória ida iha livru Apóstolu sira-nian ne’ebé hatudu, ho kbiit boot, saida maka Maromak nia povu bele hein bainhira ita la’o ba senáriu ne’ebé hetan iha Apokalipse 13.
Lee Apóstolu sira-nia hahalok 12:1–17. Elementu saida hosi istória ida-ne’e bele hatudu eventu sira iha loron ikus?
_________________________
Tiago nia ulun tesi tiha ona, no Pedro maka sei sai tuirmai; iha kastigu mate hasoru sarani sira. Karik aspetu ida ne’ebé notável liu hosi istória ida-ne’e bele hetan iha faktu katak Pedro toba hela iha kalan ne’ebé maka tenke sai aat liu iha nia moris—maka’as tebes ne’ebé maka anju tenke baku nia hodi halo nia hadeer!
Pedro, klaru, hetan liberdade ho milagre no hetan nia dalan ba enkontru ida hosi sarani sira ne’ebé iha problema atu fiar katak nia hetan duni entrega, maski sira reza ona. Bíblia hatete katak sira hakfodak—ne’ebé halo ema ida hanoin dala hira maka ita reza no ladún brani atu fiar katak Maromak sei hatán duni ba ita.
Ema fiar-na’in balu hetan salvasaun; sira seluk mate. Nu’udar ita besik ba rohan tempu, buat hanesan sei akontese. Maski Pedro, maski salva iha tempu ne’ebá, ikusmai mate ba nia fiar. Jesus rasik mós hatete ba nia oinsá: “ ‘Loos duni, Ha’u dehan ba ó: wainhira ó sei ki’ik, ó kesi ó nia knotak hodi la’o iha ne’ebé ita-boot hakarak; maibé kuandu ó sai ferik-katuas, ó sei lolo ó-nia liman, no ema seluk sei kesi ó no lori ó ba fatin ne’ebé ó lakohi.’ Ida-ne’e Nia ko’alia, hodi hatudu mate saida maka nia sei fó glória ba Maromak. No bainhira Nia iha ko’alia ida-ne’e, Nia dehan ba nia, ‘Tuir Ha’u’ ” (João 21:18, 19).
Haree katak Jezús, hafoin hateten ba Pedro oinsá nia sei mate, maski nune’e nia hatete nafatin ba nia, “ ‘Tuir Ha’u.’ ” Saida maka ida-ne’e tenke hateten mai ita kona-ba tansá maka ameasa mate nian labele hapara ita atu la tuir Na’i?
Kinta
Marka husi Animal siak
Nu’udar tinan sira liu daudaun no eventu finál sira—hanesan dekretu mate nian no aplikasaun ba marka animál fuik nian—seidauk akontese, balun espresa dúvida, mezmu skeptisizmu, kona-ba ita-nia interpretasaun ba eventu finál sira, inklui oinsá Sábadu no Domingu bele sai sentrál ba konflitu finál.
Livru Apokalipse nian klaru: ita adora Kriadór ka animál fuik no nia imajen. No tanba Sábadu loron hitu nian maka sinál fundamentál—fila fali ba Eden rasik (haree Gên. 2:1–3)—kona-ba Maromak nu’udar Kriadór, labele hakfodak katak, iha kestaun ida kona-ba adora Kriadór, Sábadu sei sai sentrál. No mós, la’ós koinsidénsia katak kbiit animál nian maka kbiit hanesan ne’ebé reklama katak muda ona ukun-fuan Sábadu nian hosi loron bíbliku ba loron Domingu, ne’ebé laiha sansaun iha Bíblia. Ho background ida-ne’e iha hanoin, ideia kona-ba Sábadu no Domingu maka envolve iha kestaun adorasaun nian—dala ida tan, karik Kriadór (haree Apok 14:6, 7) ka animál fuik—iha sentidu di’ak. No ita iha iha Testamentu Foun prekursór ida ba kestaun Sábadu loron hitu nian hasoru lei ema nian.
Lee Mateus 12:9–14 no João 5:1–16. Kestaun saida mak halo ulun-naʼin relijiaun sira hakarak oho Jesus?
____________________________
Iha Mateus 12, hafoin Jezús kura iha loron Sábadu mane ida ho liman-maran (Mt. 12:9–13), oinsá maka líder relijiozu sira hatán? “Maibé Farizeu sira sai hodi halo planu atu oho Jesus” (Mt. 12:14, NIV). Mate tanba Sábadu loron hitu nian? Iha João 5:1–16, hafoin kura milagre seluk iha loron hitu, líder sira “persege Jesus, no buka atu oho Nia, tanba Nia halo buat sira-ne’e buat sira iha loron Sábadu” (João 5:16).
Mate tanba tradisaun ema nian (laiha buat ida iha Bíblia ne’ebé bandu kura iha loron Sábadu, hanesan mós laiha buat ida iha Bíblia ne’ebé tau Domingu iha fatin Sábadu) hasoru Sábadu loron hitu nianMaske kestaun espesífiku iha ne’e ho Jezús la hanesan ho eventu finál sira, ida-ne’e besik tebes: lei umanu hasoru Maromak nian, no, iha rua ne’e, lei ne’ebé hetan kontestasaun sentra iha Sábadu bíbliku.
Mate tanba Maromak nia ukun-fuan ida? Oinsá maka ema ida bele buka ho fasil atu rasionaliza nia dalan atu sai hosi ida-ne’e?
Sexta
Hanoin liután: Lee Ellen G. White, “God’s People Delivered,” pp.635-652, in The Great Controversy.
“Iha era hotu-hotu, Maromak halo ona liuhusi anju santu sira ba tulun no libertasaun ba Ninia povu. Ser selestiál sira foti ona parte iha asuntu mane nian. Sira mosu ho hatais ne’ebé nabilan hanesan kilat-musan; sira mai hanesan ema neʼebé hatais roupa laʼo-rai nian. Anju sira mosu ona iha ema nia isin ba Maromak nia ema sira. Sira deskansa ona, hanesan kole, iha ai-karvalho nia okos iha meiudia. Sira simu ona ospitalidade sira hosi uma ema nian. Sira sai hanesan matadalan ba viajante sira ne’ebé toba iha kalan. Sira, ho sira nia liman rasik, sunu ahi sira iha altár. Sira loke kadeia nia odamatan sira no liberta ona Na’i nia atan sira. Hatais ho roupa lalehan nian, sira mai atu hasai fatuk hosi Salvadór nia rate.”
“Iha forma ema nian, dala barak anju sira mosu iha ema laran-loos sira-nia kongregasaun, no sira vizita ema aat sira-nia kongregasaun, nuʼudar sira laʼo ba Sodoma, atu hakerek kona-ba sira nia hahalok, atu hatene se sira liu ona baliza Maromak nia pasiénsia nian. Na’i gosta iha mizerikórdia; no ba ema balun ne’ebé serbí duni Nia, Nia tahan dezastre sira no prolonga ema lubun nia trankuilidade. Ema sala-na’in sira hasoru Maromak ladún realiza katak sira iha dívida ba sira nia moris rasik ba ema fiar-na’in sira ema uitoan deʼit neʼebé sira gosta goza no hanehan.”—Ellen G. White, The Great Controversy, p. 631, 632.
Pergunta ba Diskusaun:
- Lee 2 Timóteo 1:7 . Diskute buat sira iha profesia ne’ebé maka preokupa liu ita-boot. Oinsá ita hasai espíritu tauk nian no hetan Maromak nia mensajen esperansa nian maski iha profesia sira nia leet ne’ebé ko’alia kona-ba persegisaun ba ita-nia fiar?
- Maski agora daudaun bele susar atu haree oinsá Sábadu no Domingu bele sai hanesan oin no sentru iha eventu finál sira, haree oinsá lalais mundu bele muda. Saida maka lia-loos ida-ne’e tenke hanorin ita kona-ba la bazeia ita-nia fiar iha eventu atuál sira, ne’ebé bele muda iha instante ida, maibé iha de’it Maromak nia Liafuan ne’ebé revela ona?
- Hanoin kona-ba Daniel 2 (no mós 7). Impériu hotu-hotu mai no sai tuir loloos hanesan previstu. Ohin, haree fali ba istória, ita bele haree katak sira halo, hanesan prevee ona. Husi ita-nia perspetiva ohin loron, reinu ida de’it maka sei mai. Ida-ne’ebé maka ida-ne’e, no tanbasá ita bele iha serteza katak ida-ne’e sei, loos duni, mai hanesan prevee ona?
